2010. november 27., szombat

Végre

hétvége, már nagyon nagyon vártam, teljesen kikészített ez a koránkelősdi! És ma vére hétvége, holnap advent első vasárnapja, úgyhogy szokásos takarítós koszorúkötős hétvége a csajokkal és anyával, de ez nem is sikerült annyira szokásosra, mert a nagy padlásos kutatásaim alatt megtaláltam régi szép emléket, exektől kapott levelek, SMS füzet, régi szerelmes fényképek. Sokat nevettem, és emlékeztem, nagyon jó volt egy kicsit visszagondolni, visszaemlékezni, mi volt mi lehetett volna, és mi van most!
Kreativitásom újra kiélem két adveni koszorút, két ajtódíszt készítettem kivéve a részem a munkából:D
Tegnap este mozi, Potterrel, nem volt egyszerű, de talán győz a jó.:D

és ma újabb jót tanultam: Egy régi mondás szerint senki sem választhatja meg a családját. Elfogadjuk, amit a sors adott, és tetszik vagy sem, szeretjük őket vagy sem, megértjük őket vagy sem, megbirkózunk vele. Egy másik ősrégi tanítás szerint a család, amibe születünk, csak afféle kiindulási pont: etetnek, öltöztetnek, és vigyáznak ránk, amíg készen nem állunk arra, hogy kilépjünk a való világba, és megtaláljuk a magunk törzsét.

Ui.: megtaláltam életem első tesztét(negatív tesztét)!!!!!!!!!!!!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése