2011. november 8., kedd

csöppnyi álom

egy picike csöppnyi álmom vált valóra, mikor a mai újságban szembe néztem magammal. Nem valami háttérben álló, nem egy csoportkép, hanem Én csak én kiemelve társaim közül, hogy igen megcsinálta, megverte a világbajnokot! Csodás érzés volt, pláne a gratuláló emberek, és a telefonáló rokonok! Büszke rám a családom, és ez nagyon sokat jelent nekem!

Végre én is büszke vagyok magamra, amiatt amit elértem, és Én értem el, én voltam a pályán, és az én kezembe volt a golyó, de persze ami nélkül nem sikerült volna, hogy mögöttem álltak a csapattársaim a szurkolók, akik az utolsó gurításig szurkoltak, és most, tényleg az utolsó gurítás döntött! :) az én javamra, végre...........................

1 megjegyzés:

  1. Nekem nem jár vaknépe, de azért így is gratula!
    :)
    Fasza csaj vagy továbbra is!

    VálaszTörlés